Mbaeteko! Mi???

Mbaeteko Traditional yerba mate tea

A paraguayi körülményekhez képest meglepően modern, fiatalos cég, ami gabonákkal, pelyhekkel és matéval foglalkozik. 

Hagyományos paragyuani vágat, hosszabb szárdarabokkal, levéltörettel és porral, nem különösebben érdekes illattal.  Ez nem rossz előjel, sőt.  Közepes intenzitású földes, füves alapon bomlik ki a kakaó és kávé teljes, sötét íze. Füst nincs, ha ez valakinek jó hír, nem is fanyar, de határozott, teljes, erős íz. 

Összességében ritka madár a paraguayi palettán a maga kifinomult, de teljes ízével, már-már lágy testével. Ár-érték arányban talán a verhetetlen kategória éllovasa ez a szürke, ismeretlen játékos.

De mi az hogy Mbaeteko?  

Nem az eurázsiai nyelvekhez szokott fülnek találták ki, még betűzve sem, a google keresési értéke is elég alacsony lehet, gondolom. Lehet, hogy rosszul gondolom.

A Guaraní nyelv a mai Északkelet-Argentína, Paraguay, Délkelet-Bolívia területein élő indián törzsek széles körben használt "nyílt forráskódú" nyelve volt, ami a dél-amerikai Tupí-Guaraní nyelvcsaládba tartozik.  Amikor az európaiak megérkeztek a vidékre és 1537-ben először léptek kapcsolatba egy guaraní törzzsel, különösen a perui Andok vidékével összehasonlítva meglehetősen szűkös természeti forrást találtak. (Erről a később érkező európai telepesek is meggyőződhettek, arról, hogy hogyan kell egy kolónián majdnem éhen halni, részletesen itt olvashat.)
A terület nem csábította az újonnan érkező telepeseket, helyettük a jezsuiták alapítottak kolóniákat, először 1609-ben San Ignacio Guazúban. Nagyszámú spanyol telepes hiányában a spanyol nem vált elsődleges nyelvvé olyannyira, hogy a keresztény tanok minél gyorsabb és akadálymentesebb terjesztésére maguk a jezsuiták is inkább a guaranít használták . Ennek eredményeképpen a guaraní nyelvű irodalom elsődleges forrása máig a Biblia. Ugyanezen okból a bennszülöttek körében példátlanul magassá vált az írástudók aránya, akik viszont épp ezért nem igazán voltak rákényszerülve, hogy a spanyolt használják. Mindezeken túl a kevés letelepedő európaiak nagyrészt férfiak voltak, akik nem tétováztak és hamar társat kerestek és találtak maguknak a guaraní lányok körében. A vegyes házasságok és a születő gyermekek magától értetődő módon szintén a guaraní használatát tartották előnyösebbnek. Egyfajta fordított nyelvi kolonizáció történt tehát, aminek hatását csak tovább fokozta, amikor az első valamirevaló dél-amerikai diktátor Dr. José Gaspar Rodríguez de Francia megtiltotta az európai felmenőkkel rendelkezők közötti házasságot, lényegében végleg kevert (mestizo) lakosságot alakítva ki az országban. Az őt követő Lopez diktátorcsalád vele ellentétben úgy gondolta, hogy az lesz a legjobb, ha teljesen betiltja a guaraní használatát - gondolhatjuk milyen sikerrel. A spanyol mindenesetre felbukkant alternatív nyelvként, de a Hármas Szövetség dicstelen háborújában például a guaraní használata jelentett nem várt előnyt a paraguayi csapatoknak. Igaz a háborút, területének és mate termelő területeinek jelentős részét elvesztette Paraguay, de a guaraní az elkövetkező évtizedek tiltása miatt fura módon eggyé jvált a hazafisággal, hazaszeretettel.

Az utolsó modern diktátor már az anyatejjel szívta magába a guaranít, így hát 1972-ben véglegesen államalkotó nyelvként rögzítették az alkotmányban.  Így Paraguay az egyetlen ország Dél-Amerikában, ami hivatalosan is kétnyelvű.  Ennek, mint láttuk, történelmi, kulturális okai vannak, mindenesetre igazi unikum, hogy az államalkotó többség beszéli az összlakosság mindössze 5 %-át kitevő guaraní kisebbség nyelvét. Nagyvárosokban kevésbé jellemző, de vidéken általánosan elterjedt a guaraní használata. A lakosság mintegy 90%-a beszéli a guaraní nyelvet (akár egyetlen nyelvként is)  és csak 55% beszéli a spanyolt. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy más országokban (Peru, Bolívia) nagyobb a bennszülött lakosság aránya. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy a yerba mate bennszülött indián nyelvét a mindennapi érintkezés eszközeként használják.

Még különösebb, hogy a külföldre szakadt paraguayiak kapcsolattartásuk során előnyben részesítik a kisebbség nyelvét. Egyfajta titkos kód ez, identitás képző és megtartó eszköz. Márpedig meglehetősen sok paraguayi emigráns él más országokban. Argentínában például félmillió paraguayi születésű állampolgár él, míg a paraguayi felmenőkkel is rendelkezők további egymillió lelket tesznek ki. Ez a diaszpóra tehát az identitása megőrzésére is a guaraní nyelvet használja beleértve a mindennapi köszöntéseket.

A mate nyelve

A guaraní indiánok legfőbb érdeme sok más mellett, hogy feltalálták, illetve megtalálták a yerba matét. 

A két nyelv ahogy fentebb már láttuk,  jezsuita misszók ügyelő tekintetétől kísérve 500 éve keveredik egymással és a keveredéséből egy harmadik nyelv, a Jopará is létrejött, amit praktikus társalgási nyelvnek tekintenek, guaraní alappal, rengeteg beépült spanyol kifejezéssel. Az, hogy ki mennyit kever a spanyolból illetve a guaraníból a saját Jopará nyelvébe, egyénenként változik, sokszor maguk a beszélők sincsenek tudatában annak, hogy a kevert nyelvük honnan és hogyan ered.  Mindenesetre hivatalosan, iskolában tanítani csak a tiszta guaranít lehet(ne), ha lenne olyasvalaki aki ezt beszélné. Az irodalom nyelve a guaraní, a magas irodalom nyelve a guaraní és a spanyol (annak egy sajátos helyi változata) míg a guaranizált és a hispanizált jopará viszi a hátán a mindennapokat.  A modern nagyvárosok lakói spanyolul beszélnek guaraní szavak, mondatszerkezet és fordulatok használata mellett. Fordítva is, sok spanyol szó beépült a guaraníba és kilökte onnan az eredeti szót, illetve sok az olyan kifejezés, amiket behozott, importált kulturális származékok, tárgyak, technológiák jelölésére használnak. 

A vidéki bennszülött lakosság még őrzi a guaraní eredetijét, de a legtöbb paraguayí mindenféle probléma nélkül beszéd közben vált a guaraní és a spanyol között, ami egyúttal azt a kérdést is felveti, melyik nyelvet beszélik épp?  A spanyolt, a guaranít, vagy a joparát? A guaraní puristák persze haragszanak a joparára, azt a műveletlen tuskók nyelvének tartják. Azért hogy még színesebb legyen a kép, a valaha volt kolóniák leszármazottaiként, az  elmaradott vidéki lakosság egy része körében a mennonita (szinte kizárólagos német) nyelv is előfordul.  

Gyakran megesik, hogy a jövevényszó oly erősen beépül a másik nyelvbe, hogy amellett, hogy kiszorítja az eredetit, maga válik eredetivé, a "jövevény jellege" megszűnik, és már nem is tudják melyik volt az eredeti. 

Így van ez például a tererével, ami guaraní eredetű, de ma már világszerte spanyolnak tekintett szó és a hidegen elkészített matét jelenti, de ilyen szó maga a mate is. A bajusz például guaraní nyelven (vigóte), így szerepel a nagy Guaraní-Románico értelmező szótárban, és bár egyértelmű, hogy a spanyol bigote szóból származik,  amikor megkérdünk egy guaraní anyanyelvűt, hogyan mondják spanyolul a bajuszt, legtöbbször nem tudják. De nagyon sok más szóról sem tudják már, eredetileg melyik nyelvhez tartoztak. Nem tudják, de használják. Ahogy  Martin Dobrizhoffer a jezsuita misszionárius megjegyezte 1780-ban:

"kivétel nélkül mindenki anyanyelvként beszéli a guaranít, de sokan a spanyolt is használják, de leginkább mindkettőt keverik és végül egyiket sem értik tökéletesen. "

Csókolom

És most egy mini nyelvlecke:

 “Mba’eteko,” egy Guaraní üdvözlés, olyan mint a szia. Pontosabban a spanyolhoz hasonlít a legjobban:  

  Mba'eteko  /   Mba'e la pórte. (Qué tal/Cómo estás  - Mi van, Hogy vagy?).

Erre a válasz-  Iporã  jól   /  Iporãiterei - nagyon jól. (Bien/Muy bien).  Utána illő az első köszönőnek is hozzátenni:  
-Iporã avei.
Añete, iporãite ñee guarani.

 

A témában elmélyülni vágyóknak érdemes Wolf Lustig kézikönyvét tanulmányozni: “Mba’éichapa oiko la guarani? Guaraní y jopara en Paraguay”.
Aki ennél is többet szeretne tudni guaraní nyelven,  az egy mbaeteko mate mellett csatlakozzon a Curiosidades de la Lengua Guaraní oldalhoz, vagy keressen egy csinos guaraní társat..

Kezdésnek itt egy ismert dalocska kevert guaraní spanyol nyelven, aki tud spanyolul......   az nem tud guaraníul.

Pedig itt a felirat is hozzá, következő órára tanuljátok meg:
 

"Che diosa che Tupäsy, la Virgen Caacupé
eñatende che rehe porque nde avei ko sy
oime vaekue ne memby omanóva kurusure
yvy póra ohayhure rejajáiva Tupäsy.
 
Pynandi che vallemiguï amoi che akahoja
ha che sy che rovasa ne rendápe ko ajumi
aipota rejesaupi porque che avei ko sy
arekóva che memby Chaco pyre gueteri.
 
El clarín ipuvove de esta patria paraguaya
ndajuhúivaekue nde laya promesa ndeve adeve
porque ógagui oveve che memby kuimba'emi
oñe presenta oservi ipatria odefende.
 
Tupäsy che mandu'a guyramima ko oñe'ë
pe lunes pyhareve che memby pa ko opu'ä
hetaite che ñañuä che jopymimi ojehe
ha che apysápe oñe'ë ya aháma ko mamá.
 
Ndajuvéirö sapy'a che mbokuárö boliviano
ku michiveva che hermano topyta che rekovia
ne mo maitei hagua imitäramo jepe
taencargamandi chupe nda juveiramo guarä.
 
Iretengui kokuehe oescribi chéve ipaha
oiko poraitenteha icarta pe omyenihë
techaga'u mante jeipy'áre ojapokói
pero ikatunte vokói Tupäsyre rojere".

Autores: Félix Fernández - Diosnel Chase.

Spanyol fordítás

 

Tupasy Caacupe (Madres de Dios - Virgen de Caácupe)

Mi diosa, madre de mi Dios,  La virgen de Caacupé
Cuida de mí, porque tú también eres madre
Tú, que tu hijo había muerto en la cruz
Por amor al hombre, tu que resplandeces, madre de Dios.

Descalza desde mi pueblito, me envolví la cabeza
y con la bendición de mi madre, aquí vengo junto a tí
Quisiera que me mires, porque yo también soy madre,
Que aún a tengo a mi hijo muy dentro del Chaco.
 
Cuando suene el clarín de esta patria paraguaya
No he encontrado promesa alguna, que yo aún no he cumplido
Porque de casa salió volando mi hijo varón,
Fue a presentarse a servir, para defender a su patria.

Madre de Dios recuerdo cuando un pajarillo cantó
Aquel lunes por la mañana, mi hijo se levantó
me dio una abrazo largo, con mucho amor me apretó suavemente contra él
y al oído me habló, “ya me estoy yendo mamá”

Si no vuelvo por si acaso, me matan los bolivianos
aquel mi hermano menor, quedará en mi reemplazo
para que te de siempre los buenos días, aunque sea muy pequeño
ya le dejo encargado, por si yo no vuelvo.

Desde su retén ayer, me escribió la última vez
que todo está  bien, ha llenado en su carta que
nos extraña mucho y las añoranza es lo único que tiene en su alma